Kedves {{ last_name }}! 🤍
Ma, november 1-jén, Mindenszentek napján különleges energiával telítődik a levegő. Sokan temetőbe megyünk, gyertyát gyújtunk, emlékeket idézünk. Talán te is érezted már azt a finom melankóliát, amikor egy illat, egy dal, vagy egy pillanat hirtelen visszahoz valakit, akit szerettél, és aki már nincs veled...
De mi van, ha azt mondanám neked, hogy a fájdalom, amit érzel, valójában nem csak a másik elvesztéséről szól?
Mi van, ha a gyász mélyén valami egészen mást fedezhetsz fel?
Mi van, ha létezik egy olyan rész benned, ami soha nem múlik el?
🕯️ A gyász mélyebb arca
Évekkel ezelőtt, amikor 14 éves voltam, elveszítettem a nagypapámat. Emlékszem a beszédjére, ahogy formálta a szavakat, az aftershave illatára, a bőrének melegségére. Még ma is hallom a fiatal kori történeteit, és látom, ahogy tésztát gyúr a nagymamám mellette.
Az első nagy veszteség volt számomra. Igen, mély fájdalommal éltem meg. De ami akkor még rejtve maradt előttem – és amit sokan még ma sem ismernek fel –, az az, hogy amikor valakit elveszítünk, gyakran nem őt sajnáljuk igazán. Magunkat sajnáljuk.
Nem önzésből. Nem rossz szándékból. Hanem mert az elménk így működik. A fájdalomnak gyakran nem az az oka, hogy a másik nincs már velünk. Hanem az, hogy "nekem már nem lesz olyan az életem" – a magány érzése, az elhagyatottság, a szeretet hiánya, a gondoskodás és az örömteli pillanatok hiánya.
💭 Amikor az elme a fájdalomba ragad
Sokan a fájdalomnak olyan szinten áldozatává válnak, hogy nem is tudnak másra gondolni. És igen, ezt elhozhatja a temetői látogatás is – amikor meggyújtod a gyertyákat, amikor elhelyezed a virágokat, amikor letakarítod a sírt.
A COVID óta különösen sok emberrel találkoztam, akik ezt a nehéz terhet cipelik. Magam is elveszítettem valakit abban az időben – Látó Richárdot, aki a webináriumaim zenéjét írta. Nemrég pedig a párom kollégája távozott el váratlanul, 48 évesen, amikor hirtelen megállt a szíve.
Ezek a pillanatok felidézik bennünk a múlandóságot. De ha őszinte vagy magadhoz: meddig akarod még sajnálkozással tölteni az időt?
"Ne várj mások vigasztalására, hogy majd akkor végre talpra állhatsz. Ez egy önbecsapó belső monológ, amit kifogásként használsz arra, hogy ne élvezhesd most az életet."
🌅 Az életünk – egyetlen szempillantás
Vegyél egy mély lélegzetet most. Idézd fel az eddigi életedet. Mindegy, hány éves vagy – 35, 45, vagy 65. Ez az egész emberi élet, minden emléked, minden örömöd és fájdalmad... mind itt lehet a szívedben. Egy pillanatban.
Ez egy egész élet – egy szempillantás alatt. És te dönthetsz: megéled ezt fájdalommal vagy hálával?
Van olyan vallás, amelyikben az egyik első alapkő a múlandóság felismerése. De nem azért tanítják ezt, hogy elkeserítsék az embereket. Hanem azért, mert ha megérted, hogy a mulandót nem lehet megragadni, akkor felfedezed azt, ami állandó. Azt, ami mindig is itt volt, itt van, és itt is marad.
✨ Te a határtalan tudat vagy
Most egy pillanatra érzékeld: Itt vagy. Létezel. Tudd magadról, hogy vagy.
Ez a tudat, ez a lényeg – nem született, nem változik, és nem is múlik el. Te ebben a pillanatban már a határtalan tudat vagy. Csak éppen rendelkezel azokkal az ismeretekkel is, amik a testedről, az egyedi emberi jellemzőidről szólnak.
De te nem a kicsi emberi korlátoltság vagy. Te a felébredett határtalanság vagy. Csak nem mindig vagy ennek tudatában – néha vagy sokszor beszűkülve, szemellenzővel látod a kis emberi önmagadat.
8 milliárd ember él most a Földön. Porszemek vagyunk a galaxisban. De milyen kiváltságos porszemek! Néhány évtizedig utazhatunk ezen a Földön, körbe-körbe a Nap körül. És ez nem véletlen kérdése – ez óriási privilégium, ajándék.
🌸 Hogyan élj most, ebben a pillanatban?
Ne várj mások vigasztalására. Ne halaszd az élet élvezetét arra, "amikor majd jobban leszel", "amikor majd túl leszel rajta". Az élet most bontakozik ki. Ebben a pillanatban.
Számodra ez egy felnőtt játszótér – egy szeretettel átszőtt, felelősségteljes játszótér. Gurítsd a labdát szeretettel és örömmel abba az irányba, ahogy a szívedből fakad.
Gyakorold a hálát:
- Mosolyogj be a tükörbe minden nap
- Mosolyogj rá a másikra
- Amikor eszedbe jut egy kedves emlék – adj teret a hálának, ne a fájdalmas nosztalgiának
- Köszönd meg azoknak, akik már nincsenek veled, és azoknak, akik veled vannak
- Légy hálás önmagadnak, hogy még mindig kitartasz, hogy figyelsz a szívedre
A hála mindig örömteli. A hála mindig szeretetteljes.
🙏 Mi fontos most az életedben?
Kérdezd meg magadtól most, ebben a pillanatban: Mi az, ami igazán fontos az életemben?
Annak adsz teret? Azzal töltöd az idődet? Úgy töltöd, ahogyan te szeretnéd? Azzal vagy együtt, akivel szeretnél? Azt teszed, amit a szíved diktál?
Légy te a fény forrása. Olyan ember, akire mások hálával gondolhatnak. Akire majd egyszer – amikor te is továbblépsz ebből az emberi formából – szeretettel emlékeznek. Nem azért, mert tökéletes vagy, hanem, mert jelen vagy. Mert szereted őket. Mert fényt árasztasz.
🌟 Mélyülj el a tudatos jelenlétben
💫 Ez a levél az Éberség és Stabilitás program heti webináriumából származik – egy rövid ízelítő azokból a mély felismerésekből, amiket együtt fedezünk fel.
Hamarosan újra indulnak a Tudatosság Webináriumok önálló programsorozatként is! Ha szeretnéd, hogy értesítselek a korai, kedvezményes hozzáférésről, jelezd itt:
Igen, értesíts!
💫 A lényeg nem hal meg
Nem kell meghalnunk ahhoz, hogy találkozzunk, hogy együtt legyünk itt a szívünkben. Nem kell, hogy az emberi formától megszabaduljunk ahhoz, hogy tudjuk: egy vagyunk.
Nevezd Forrásnak, Istennek, a végtelen teljességnek, a kollektív tudatnak – ahogyan szeretnéd. Ami számít: a lényeg nem született, nem változik, és nem is múlik el.
Ez az örök, állandó, létező vagyunk mi. Itt, emberi formában. Ezen a csodás, szeretettel átszőtt játszótéren.
Tehát, ha ma megemlékezel, emlékezz meg erről a csodáról.
Légy hálás azért, amennyi időt, amilyen módon eltölthettél azokkal, akik már nincsenek veled. Köszönd meg azoknak, akik most veled vannak. És légy hálás önmagadnak is – hogy itt vagy, hogy kitartasz, hogy folyamatosan visszatalálsz a szeretet tengeréhez.
Egy dolgod van itt az élők sorában: ezt a csodát megtestesíteni. A lehető legnagyobb szeretetben, örömben, a lehető legtöbb emberrel ezt megosztva. Akivel csak érintkezel. Akihez csak szólsz. Akire csak gondolsz.
Mert a lényeg soha nem múlik el. A lényeg soha nem hal meg.
Szeretettel és hálával,
Nerella 🤍
